Az amerikai, az orlov, a francia és az orosz ügető. Ezeket külön tenyésztik, de a fajták közötti tenyésztéseket is ügetőnek tekintjük.

Feltételek: ahhoz, hogy egy ló hivatalosan is ügető lehessen, az szükséges, hogy anyja és apja egyaránt be legyen jegyezve bármelyik ország nemzetközi méneskönyvébe.

Az ügetők természetesen NEM csak ügetni tudnak, nevük a hasznosításukból ered. Ezeket a lovakat ugyanis ügetőversenyekre tervezték, amelynek során a lovat egy egylovas kocsiba fogják és ovális alakú pályán versenyeznek velük. A lovaknak pedig nem szabad legtermészetesebb jármódjukba, a vágtába váltani. (Az ügetők így is félelmetes sebességre képesek!)

A gyorsügetés képességét szinte génjeikben hordozzák, ám ez nem azt jelenti, hogy egy ügető egész életében sosem vágtázik! Az ügetőcsikók például nagyon gyakran vágtatnak, akár a többi kiscsikó, ám ahogy nőnek, egyre inkább hangsúlyossá válik számukra az ügetés. (Ez nem tudományos tény, csupán saját megfigyelésen alapuló tapasztalat.)

Természetesen a legelőn vagy karámban szabadon engedett ügető éppúgy vágtázással(is) vezeti le feszültségét, és nyereg alatt egy ügetőt is rá lehet bírni a vágtára, ha sok esetben nehezen is. A helyzetet nehezíti, ha a lovagolt ügető korábban ténylegesen is versenyzett az ügetőpályán.

Az ügetők alapjában véve elég ideges természetű, könnyen ingerelhető állatok, ám ez roppant intelligens természetükből is fakad. Ha pedig valaki képes rávenni őket az együttműködésre nyereg alatt, akkor élmény rajtuk lovagolni!

Az ügetőket mozgásukról is fel lehet ismerni, ügetés közben ugyanis hátsó lábaikat az elsők közelébe kitéve "csámpáznak", ami hátulról a legkönnyebben megfigyelhető. Ez az úgynevezett 'versenyügetés', aminek az ügetőversenyeken veszik a lovak hasznát, így ugyanis gyorsabb ütemre képesek.

Gyorsügetés közben a lebegési fázis(amikor egyetlen láb sincs a talajon), elég kifejezett.

Az ügetők egy része képes a poroszkálás nevű jármódra(a ló az egyoldali loábait mozgatja egyszerre), ami gyorsabb, mint az ügetés. Emiatt külön poroszkaversenyeket is indítanak.

Általános jellemzők az ügető fajtáról:

A küllem kevésbé egységes, a lovak pedig nem kifejezeten szépek, a tenyésztés során ugyanis a hangsúlyt a teljesítőképesség növelésére fektették, és nem foglalkoztak a küllemmel.

Emiatt a ló külső megjelenésében a hasznosításához szükséges jellemzőket lehet felfedezni. Feje a testével arányos, előfordul, hogy durva. A nyak jól izmolt, közepesen hosszú, a mar elmosódott, a végtagok nem túl hosszúak. A paták ellenállóak, kemények, speciális módon a hegyfali részt gyakran hosszabbra hagyják az átlagnál. Az ügetőnél gyakori a túlnőttség, ami azt jelenti, hogy a far magasabban van, mint a ló marja.

Marmagasság: kb. 155-158 cm.

Jellemző színei: elég változatos, de a leggyakoribb a pej és a sötétpej, bár előfordul szürkében, sárgában és feketében is. Általában kevés jeggyel.

Az ügetők nem számítanak egy túlzottan szép fajtának.