Az arab telivér

A legrégibb lófajtákhoz tartozik, időszámításunk előtt kb. 2000 évvel már létezett. Neve is jelzi: az Arab-félszigetről származik. Fontos szerepet játszott az angol telivér fajta kialakulásában.

Magyarországra a VII. század környékén került, a világban is ekkor kezdték megismerni. Első magyar tenyészete 1789-ben alakult meg Bábolnán. A leghírhedtebb arab ménes az El Zahraa volt, innen elég sok helyre importáltak lovakat. 1967-ben megalakult a World Arabian Horse Organisation(magyarul: Arabló-tenyésztők Szövetsége), hazánkban pedig létrejött az Arabló-tenyésztők Magyarországi Egyesülete.

Az arab ló külsőre igen impozéns, elegáns látványt nyújt, nemes fajta. Mozgékony, érzékeny és lobbanékony. Külseje jellegzetes, ha ránézünk egy arab lóra, fejének formájából többnyire meg tudjuk állapítani fajtáját. (Feje általában kicsi, lehet csukafej is, a homlok és tarkó szélesebb, a pofa elvékonyodó. Nagy szélesen ülő szemek, kicsi fülek, tág orrnyílások jellemzik.) Teste is csodálatos, a farok és a sörény selymes hatású, a nyak hosszú, karcsú, íves. (Ez a csődöröknek kivételesen szép kinézetet kölcsönöz.) A lábszárak rövidek, a lábak kecsesek, a paták erősek és kicsik.

Mozgásuk 'lebbenő', könnyed, tért nyerő. Temperamentumuk kevésbé nyugodt, ám nagyon intelligensek és bátrak.

Marmagasságuk általában 155 cm-ig terjed.

Színük változatos lehet, szinte minden előfordul, kivéve a tarkát.

Íme néhány arab lovat ábrázoló kép:

Az elvékonyodó pofa könnyen felismerhetővé teszi a fajtát. (Fent és lent)

A faroktartás és a lábmozdulat jellegzetes.

A fajtajegyek már a csikóknál is megfigyelhetők.

A nyak szépen ívelt.

Mozgásuk roppant mutatós.