Az angol telivér kialakulását leginkább az angol lóversenyeknek és a tenyésztési kultúrának köszönheti. A fajta alapító állománya az ősi kelta lovak leszármazottai szolgáltatták, melyek az angol és ír szigeteken voltak őshonosak. A XVI. és XVI. században némi keleti hatás került a fajtába, melyek fontosnak bizonyultak. A "keleti hatás" egész pontosan 160 mént jelent Törökországból, Arábiából és Berberisztánból. Ezek közül azonban csak három mén vérvonala maradt fenn, a többi fokozatosan eltűnt. Az egyik Berley Turk, melyet a törököktől zsákmányoltak és 1687-ben került Angliába. A második Darley Arabian Arábiából, és végül Godolphin Arabian, ám ennek a ménnek a nevét egyes források Godolphin Barb-nak említik. Mivel a többi vérvonal elhalt, a mai angol telivér fajta minden egyede valamilyen módon visszavezethető erre a három ménre.

A fajta Magyarországon is jelentős történelemre tekinthet vissza: Széchenyi István angliai útjai során tanulmányozta az ottani lótenyésztést, kifejezetten az angol telivérét. Célja a lóversenyzés meghonosítása volt Magyarországon, melyet végül Wesselényi Miklóssal együtt meg is valósítottak. 1816-ban Széchenyi 21 lovat vásároltat, majd Wesselényivel 1822-ben 19 lovat és 2 csikót. Emellett kezdeményezik a hazai versenyek megszervezését, majd 1824-ben létrejön a "Pályafuttatási Társulat".  1832-ben kiadják az első méneskönyvet. A magyar tenyésztésű angol telivérek kiváló eredményeket értek el: Kisbér derbyket nyert, míg Kincsem, a "csodakanca" 54 versenyből mindet megnyerte. Az Ő eredményeik még ma is megdöntetlenek. Manapság jó eredményeket ér el Imperiál és Imi mind a versenyzésben, mind a tenyésztés terén.