Pónik : New forest, connemara, és az izlandi póni |
New forest, connemara, és az izlandi póni
Réka 2005.05.25. 16:03
Három pónifajta egy cikkben
A képen egy new forest póni látható.
A new forest póni Dél-Angliában, New forestben él. Szívós, kitartó, jó hátaspóni. Külleme nem túl egységes. Bármely színben előfordul a tarkát kivéve. Marmagassága kb. 120-140 cm.
Tudom, hogy a new forest pónival kapcsolatban elég szűkszavúan fogalmaztam, ám annál több szót szeretnék ejteni a connemara póniról. Ez a roppant sokldalú ló Északnyugat-Írországból származik, egy monda szerint a 16. században a spanyol hódító hajók elsüllyedtek Connemara partjainál, de a fedélzeten lévő lovak kiúsztak a partra, és keveredtek az ottani őshonos állatokkal. Ennek a valóságtartalmát bizonyítani nem nagyon lehet, de az biztos, hogy a connemara póni több más fajta erényeinek "egybegyúrásából" jött létre. Az arab vérvonal elegáns külsőt kölcsönöz a póninak, az angol telivérek és más pónikkal való kersztezés is nagy hatást gyakorol a fajtára.

A képen egy szép connemara csődör(vagy herélt?!!) látható.

Édes, nem?
Nem véletlenül neveztem a cikk elején a connemarát sokoldalúnak: fogatos- és hobbylóként egyaránt megállja a helyét, az ugratásban pedig kifejezetten tehetséges. Előnyösen kialakított testalkata a díjlovaglásra is alkalmassá teszi.
Marmagassága 132-147 cm, színe lehet szürke, sárga, pej, fekete, fakó és néha deres is, de tarka semmiképp. A connemara póni feje arabos hatást nyújt, nyaka kifejezetten hosszú. Patái erősek, biztos járással rendelkezik, élőhelyének körülményei ellenállóvá, szívóssá tették. Akár 30 évig is elélhet.
És harmadikként jöjjön egy közkedvelt fajta, az izlandi. Ahogy az kitalálható, Izland szigetéről származik, ahol az éghajlat viszonylag kedvező, de az életkörülmények szegényesek. A sziget benépesedésével együtt alakult a fajta is a történelem során. Az első telepesek kelta eredetű lovakat hoztak magukkal, a későbbiek folyamán pedig Észak-Skóciából és a Shetland-szigetekről származó lovak is bekerültek az izlandi vérvonalába. A keveredés 930-tól azonban megszűnt, az izlandi kivitelét a szigetről megtiltották, így a fajtazárt tenyészetben fejlődött tovább. Két legfontosabb erénye tette ilyen közkedveltté az egyébként nem túl egységes megjelenésű pónit: a páratlan alkalmazkodóképessége és a "specialitása", a tölt. Bár erre a jármódra más pónifajták is képesek, mégis az izlandi a legprofibb a műfajban.(A tárgyalt póni egyébként a poroszkára is képes.) Az előbbi erényére visszatérve annyit érdemes megemlítenünk, hogy ez a ló nagyon igénytelen fajta, az élelmét még a hó alól is képes előteremteni, csak nyáron van némi árnyékra szüksége. A betegségeknek kiválóan ellenáll.

Vajon lát valamit ez az izlandi az üstökétől?!!!

Különleges, ritka színezet.

A tölt elmélete.

Töltben járó izlandi.

A poroszkálás elmélete.

Versenyporoszka.
Marja bottal mérve kb. 125-140 cm-es, feje nagy, szemei élénkek, bizalomgerjesztőek. Homloka széles, fülei aprók, szinte nem is látszanak a kócos üstök takarása miatt. Nyaka izmolt, vaskos, sörénye rendkívül dús. Háta izmos, fara csapott. Lábai vékonyak, ám nagy teherbírásúak. Télire bozontos, hosszú szőrzetet növeszt a hideg ellen. Színe bármilyen lehet, a tarkától kezdve a pejen, a feketén és a sárgán keresztül egészen a fakóig, de szürke is lehet.
Ez itt egy fakó, orrcsíkos izlandi.

|